Óravázlatok és beugrók
7–8. évfolyam · kémia · nyomtatható A4 (óravázlat) + A4-fekvő lyukkártyás beugró
📗 7. évfolyam
1. témakör — A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig
1.1
Mivel foglalkozik a kémia?
Az egyiptomiaktól az alkímián át a modern tudományig — az anyagok titkának kutatása
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
1.2–1.3
Kísérleti eszközök és mérés
A labor eszközei és rendszabályai, majd a tömeg, a térfogat és a sűrűség mérése
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
1.4
Belépés a részecskék birodalmába
Atomok, molekulák, örökös mozgás és a kristályrácsok — miből épül fel az anyag?
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
1.5
Az anyagok csoportosítása
Kémiailag tiszta anyagok és keverékek: elemek, vegyületek, komponensek
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
1.6
A kémiai jelölések változása
A misztikustól a logikusig: Dalton, Berzelius, a vegyjel és a képlet
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2. témakör — Kémiai alapismeretek
2.1
Az anyagok tulajdonságai
Fizikai és kémiai tulajdonságok, fizikai és kémiai változások — a répacukor példáján
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.2
A magnézium és a hipermangán
Egy fém és egy vegyület összehasonlítása; egyesülés, bomlás, exoterm és endoterm
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.3
A halmazállapotok
Szilárd, folyékony, gáz — és a halmazállapot-változások
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.4–2.5
Az oldódás, az oldatok, a töménység
Oldószer és oldott anyag, mi miben oldódik, exoterm/endoterm oldódás; tömeg- és térfogatszázalék
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.6
Az oldhatóság
Telített és telítetlen oldat, hőmérséklet- és nyomásfüggés, kikristályosodás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.7
Szilárd keverékek szétválasztása
Szitálás, ülepítés, kioldás, mágneses elválasztás — eltérő tulajdonságok alapján
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.8
Vizes oldatok szétválasztása
Bepárlás és lepárlás (desztilláció); természetes vizek, desztillált víz
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
2.9
Környezetünk gázkeverékei
A levegő összetétele és szétválasztása, a főbb gázok, a földgáz
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3. témakör — Az atomok felépítése
3.1
Az atomok szerkezetének felfedezése
Az atommodellek fejlődése Démokritosztól a kvantummechanikáig
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3.2
Az atom felépítése
Elemi részecskék, atommag, rendszám, tömegszám és izotópok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3.3
Az atomok elektronszerkezete
Az elektronburok héjas felépítése és a vegyértékelektronok szerepe
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3.4
Feltárul az elemek rendszere
Az elemek rendszerezése Döbereinertől Mengyelejevig
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3.5
Hogyan használjuk a periódusos rendszert?
A periódusos rendszer felépítése és a belőle kiolvasható adatok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
3.6
Az anyagmennyiség
A mól, az Avogadro-szám és a moláris tömeg fogalma
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
📘 8. évfolyam
4. témakör — Az anyagok szerkezete és tulajdonságai
4.1
A molekulák képződése
A hidrogén- és a vízmolekula kialakulása; a kovalens kötés és a képletek
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.2
Alkossunk molekulákat!
A molekulaképzés alapszabályai; elem- és vegyületmolekulák, egyszeres és többszörös kötések
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.3
A molekulák polaritása
A molekulák térbeli alakja, az elektronvonzó képesség és a poláris–apoláris jelleg
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.4
Kölcsönhatások a molekulák között
Másodrendű kémiai kötések: diszperziós, dipólus-dipólus, hidrogénkötés; oldódás elve
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.5
Molekulákból felépülő elemek
A halogének és a kén; moláris tömeg, molekularács, amorf anyagok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.6
Molekulákból felépülő vegyületek
A hidrogén-klorid, az ammónia és a szén-dioxid; szökőkútkísérlet, szárazjég
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.7
Az anyagismereti kártya
Részösszefoglalás: a molekulákból felépülő anyagok egységes bemutatása kártyán
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.8
Kőkemény anyagok — az atomrácsos kristályok
A gyémánt, a kvarc és a grafit szerkezete, tulajdonságai és felhasználása
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.9
Régi segítőink, a fémek
A fémes kötés, a fémrács és a fémek közös fizikai tulajdonságai
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.10
Az aranytól az alumíniumig
Négy fontos fém: az arany, a réz, a vas és az alumínium tulajdonságai
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.11
Az atom ionná alakul
Ionok, kation, anion, ionkötés és ionrács a nátrium és a klór reakciója alapján
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.12
Amikor az ellentétek vonzzák egymást
Az ionok töltése, az ionvegyületek összetétele és képlete, az összetett ionok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
4.13
Az ionvegyületek tulajdonságai
A konyhasó és más ionvegyületek tulajdonságai; a kristályvíz
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5. témakör — A kémiai átalakulások
5.1
A kémiai reakciók általános jellemzése
Mikor és miért játszódik le egy reakció? Hatásos ütközés és katalizátor
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.2
A kémiai reakciók csoportosítása
Egy reakció többféle csoportba is besorolható — négy szempont
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.3
Egyenlőségek a kémiában
A tömegmegmaradás törvénye és a reakcióegyenlet felírása
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.4
Az égés
Az égés az oxigénnel való reakció — fajtái és a tűzoltás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.5
Az oxidáció és a redukció
Oxigénfelvétel és oxigénleadás — a redoxireakció oxigénnel
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.6
A redoxireakciók
A redoxireakció elektronátadás — oxigén nélkül is végbemegy
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.7
Az oldatok kémhatása és a pH-skála
A vizes oldatok kémhatása: savas, lúgos, semleges; a pH-skála és az indikátorok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.8
A sav-bázis reakciók értelmezése
Brönsted elmélete: hidrogénion-átadás; sav, bázis, oxónium- és hidroxidion
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.9
Savak és bázisok a mindennapokban
Hétköznapi sav- és bázisfogalom; értékűség és erősség
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.10
A közömbösítés
Sav és lúg reakciója: só és víz keletkezik; savmegkötés a mindennapokban
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
5.11
Kémiai számítások a reakcióegyenlet alapján
Számítás a reakcióegyenletből: n, m, M, N összefüggése; következtetés vagy képlet
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
6. témakör — Kémia a természetben
6.1
A földkéreg anyagai
A földkéreg kialakulása, elemi összetétele, kőzetei és ásványai
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
6.2
A természetes vizek kémiája
A víz körforgása, a természetes vizek összetétele és a víz különleges tulajdonságai
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
6.3
A légkör kémiája
Az őslégkörből a mai levegő: oxigén, ózonpajzs, szén-dioxid és nitrogén
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
6.4–5
Az élet molekulái
Biogén elemek, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és nukleinsavak
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7. témakör — Az anyag átalakításra kerül
7.1
Miből építsük fel házainkat?
A természetes építőanyagoktól a mészkörforgáson át a betonig, üvegig és gipszkartonig
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.2
Fémek az ércekből
Ércekből fémek: dúsítás, redukció, tisztítás; a nagyolvasztó, az acél és az alumíniumgyártás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.3
Műtrágyák, növényvédő szerek
A trágyától a műtrágyáig: pétisó, szuperfoszfát, káliumsók és a növényvédő szerek
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.4
A tűzgyújtás története – a kovakőtől a gyufáig
A kovakőtől a foszfor felfedezésén és Irinyi gyufáján át a mai biztonsági gyufáig
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.5
A földgáz és a kőolaj
Két fosszilis tüzelőanyag: keletkezésük, összetételük és a kőolaj-finomítás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.6
Korunk nélkülözhetetlen anyagai, a műanyagok
Polimerek: alapanyag, szerkezet és hevítéskori viselkedés szerinti csoportosítás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.7
Miből készülnek ruházatunk anyagai?
Növényi és állati eredetű természetes szálak, műszálak és intelligens textíliák
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
7.8
Az élelmiszerek gyártása
Fizikai és kémiai úton készülő élelmiszerek, erjedés, tartósítás, csomagolás
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8. témakör — Kémia a mindennapokban
8.1
Áltudományok a mindennapokban
Mitől tudomány a tudomány, és hogyan ismerjük fel a megtévesztést?
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.2
Élelmiszereink és összetevőik
Mit eszünk valójában? Tápanyagok, energiatartalom, adalékanyagok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.3
Gyógyító szereink
A gyógynövényektől az aszpirinig — hatóanyag, mellékhatás, szedési szabályok
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.4
Az idegrendszerre ható anyagok
Drogok és függőség — miért érdemes okosan dönteni?
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.5
Mérgek, mérgezések
„Minden anyag méreg — csak a mennyiség függvénye”: LD50, akut és krónikus mérgezés
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.6
A vizek keménysége és a vízlágyítás
Miért „kemény” a kemény víz? Vízkőképződés, savas vízkőoldás és a vízlágyítás módjai
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.7
Mosószerek a fürdőszobában
A szappan szerkezete, a micella és a mosóhatás; szintetikus mosószerek és összetevőik
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.8
Fertőtlenítő- és fehérítőszerek
A klór és a hipó fertőtlenítő hatása, az atomos oxigén, és a klórmentes szerek
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.9
A fémek korróziója
A rozsdásodás mint oxidáció, a fémek korrózióállósága és a védekezés két módja
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
8.10
Az autó kémiája
Fémek, műanyagok, üzemanyagok és folyadékok — kémia négy keréken
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
9. témakör — Kémia a környezetvédelemben
9.1–2
A levegőszennyezés és következményei
A légszennyező anyagok és négy nagy következményük: klímaváltozás, ózonelvékonyodás, szmog, savas eső
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
9.3
A vizek szennyezése
A természetes vizek szennyezőinek eredete, hatásai és a szennyvíztisztítás három lépése
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
9.4
A hulladékok
Hulladék és szemét, a hulladékok csoportjai és az ötlépcsős hulladékpiramis
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
9.5
Energiaforrások az emberiség szolgálatában
Nem megújuló és megújuló energiaforrások, erőművek és az energiatakarékosság
📄 Óravázlat
📝 Beugró (A/B/C)
Minden óravázlat 1 db A4-álló lap (füzetbe ragasztható). Minden beugró A4-fekvő, félbevágva: bal = fénymásolható feladatlap, jobb = laminálható lyukkártya-megoldókulcs; 3 kevert változat (A/B/C). Nyomtatás a lapok tetején lévő gombbal. · kem-lelo.hu