Óravázlatok és beugrók

7–8. évfolyam · kémia · nyomtatható A4 (óravázlat) + A4-fekvő lyukkártyás beugró
Kém-Lelő

📗 7. évfolyam

1. témakör — A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig

1.1
Mivel foglalkozik a kémia?
Az egyiptomiaktól az alkímián át a modern tudományig — az anyagok titkának kutatása
1.2–1.3
Kísérleti eszközök és mérés
A labor eszközei és rendszabályai, majd a tömeg, a térfogat és a sűrűség mérése
1.4
Belépés a részecskék birodalmába
Atomok, molekulák, örökös mozgás és a kristályrácsok — miből épül fel az anyag?
1.5
Az anyagok csoportosítása
Kémiailag tiszta anyagok és keverékek: elemek, vegyületek, komponensek
1.6
A kémiai jelölések változása
A misztikustól a logikusig: Dalton, Berzelius, a vegyjel és a képlet

2. témakör — Kémiai alapismeretek

2.1
Az anyagok tulajdonságai
Fizikai és kémiai tulajdonságok, fizikai és kémiai változások — a répacukor példáján
2.2
A magnézium és a hipermangán
Egy fém és egy vegyület összehasonlítása; egyesülés, bomlás, exoterm és endoterm
2.3
A halmazállapotok
Szilárd, folyékony, gáz — és a halmazállapot-változások
2.4–2.5
Az oldódás, az oldatok, a töménység
Oldószer és oldott anyag, mi miben oldódik, exoterm/endoterm oldódás; tömeg- és térfogatszázalék
2.6
Az oldhatóság
Telített és telítetlen oldat, hőmérséklet- és nyomásfüggés, kikristályosodás
2.7
Szilárd keverékek szétválasztása
Szitálás, ülepítés, kioldás, mágneses elválasztás — eltérő tulajdonságok alapján
2.8
Vizes oldatok szétválasztása
Bepárlás és lepárlás (desztilláció); természetes vizek, desztillált víz
2.9
Környezetünk gázkeverékei
A levegő összetétele és szétválasztása, a főbb gázok, a földgáz

3. témakör — Az atomok felépítése

3.1
Az atomok szerkezetének felfedezése
Az atommodellek fejlődése Démokritosztól a kvantummechanikáig
3.2
Az atom felépítése
Elemi részecskék, atommag, rendszám, tömegszám és izotópok
3.3
Az atomok elektronszerkezete
Az elektronburok héjas felépítése és a vegyértékelektronok szerepe
3.4
Feltárul az elemek rendszere
Az elemek rendszerezése Döbereinertől Mengyelejevig
3.5
Hogyan használjuk a periódusos rendszert?
A periódusos rendszer felépítése és a belőle kiolvasható adatok
3.6
Az anyagmennyiség
A mól, az Avogadro-szám és a moláris tömeg fogalma

📘 8. évfolyam

4. témakör — Az anyagok szerkezete és tulajdonságai

4.1
A molekulák képződése
A hidrogén- és a vízmolekula kialakulása; a kovalens kötés és a képletek
4.2
Alkossunk molekulákat!
A molekulaképzés alapszabályai; elem- és vegyületmolekulák, egyszeres és többszörös kötések
4.3
A molekulák polaritása
A molekulák térbeli alakja, az elektronvonzó képesség és a poláris–apoláris jelleg
4.4
Kölcsönhatások a molekulák között
Másodrendű kémiai kötések: diszperziós, dipólus-dipólus, hidrogénkötés; oldódás elve
4.5
Molekulákból felépülő elemek
A halogének és a kén; moláris tömeg, molekularács, amorf anyagok
4.6
Molekulákból felépülő vegyületek
A hidrogén-klorid, az ammónia és a szén-dioxid; szökőkútkísérlet, szárazjég
4.7
Az anyagismereti kártya
Részösszefoglalás: a molekulákból felépülő anyagok egységes bemutatása kártyán
4.8
Kőkemény anyagok — az atomrácsos kristályok
A gyémánt, a kvarc és a grafit szerkezete, tulajdonságai és felhasználása
4.9
Régi segítőink, a fémek
A fémes kötés, a fémrács és a fémek közös fizikai tulajdonságai
4.10
Az aranytól az alumíniumig
Négy fontos fém: az arany, a réz, a vas és az alumínium tulajdonságai
4.11
Az atom ionná alakul
Ionok, kation, anion, ionkötés és ionrács a nátrium és a klór reakciója alapján
4.12
Amikor az ellentétek vonzzák egymást
Az ionok töltése, az ionvegyületek összetétele és képlete, az összetett ionok
4.13
Az ionvegyületek tulajdonságai
A konyhasó és más ionvegyületek tulajdonságai; a kristályvíz

5. témakör — A kémiai átalakulások

5.1
A kémiai reakciók általános jellemzése
Mikor és miért játszódik le egy reakció? Hatásos ütközés és katalizátor
5.2
A kémiai reakciók csoportosítása
Egy reakció többféle csoportba is besorolható — négy szempont
5.3
Egyenlőségek a kémiában
A tömegmegmaradás törvénye és a reakcióegyenlet felírása
5.4
Az égés
Az égés az oxigénnel való reakció — fajtái és a tűzoltás
5.5
Az oxidáció és a redukció
Oxigénfelvétel és oxigénleadás — a redoxireakció oxigénnel
5.6
A redoxireakciók
A redoxireakció elektronátadás — oxigén nélkül is végbemegy
5.7
Az oldatok kémhatása és a pH-skála
A vizes oldatok kémhatása: savas, lúgos, semleges; a pH-skála és az indikátorok
5.8
A sav-bázis reakciók értelmezése
Brönsted elmélete: hidrogénion-átadás; sav, bázis, oxónium- és hidroxidion
5.9
Savak és bázisok a mindennapokban
Hétköznapi sav- és bázisfogalom; értékűség és erősség
5.10
A közömbösítés
Sav és lúg reakciója: só és víz keletkezik; savmegkötés a mindennapokban
5.11
Kémiai számítások a reakcióegyenlet alapján
Számítás a reakcióegyenletből: n, m, M, N összefüggése; következtetés vagy képlet

6. témakör — Kémia a természetben

6.1
A földkéreg anyagai
A földkéreg kialakulása, elemi összetétele, kőzetei és ásványai
6.2
A természetes vizek kémiája
A víz körforgása, a természetes vizek összetétele és a víz különleges tulajdonságai
6.3
A légkör kémiája
Az őslégkörből a mai levegő: oxigén, ózonpajzs, szén-dioxid és nitrogén
6.4–5
Az élet molekulái
Biogén elemek, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és nukleinsavak

7. témakör — Az anyag átalakításra kerül

7.1
Miből építsük fel házainkat?
A természetes építőanyagoktól a mészkörforgáson át a betonig, üvegig és gipszkartonig
7.2
Fémek az ércekből
Ércekből fémek: dúsítás, redukció, tisztítás; a nagyolvasztó, az acél és az alumíniumgyártás
7.3
Műtrágyák, növényvédő szerek
A trágyától a műtrágyáig: pétisó, szuperfoszfát, káliumsók és a növényvédő szerek
7.4
A tűzgyújtás története – a kovakőtől a gyufáig
A kovakőtől a foszfor felfedezésén és Irinyi gyufáján át a mai biztonsági gyufáig
7.5
A földgáz és a kőolaj
Két fosszilis tüzelőanyag: keletkezésük, összetételük és a kőolaj-finomítás
7.6
Korunk nélkülözhetetlen anyagai, a műanyagok
Polimerek: alapanyag, szerkezet és hevítéskori viselkedés szerinti csoportosítás
7.7
Miből készülnek ruházatunk anyagai?
Növényi és állati eredetű természetes szálak, műszálak és intelligens textíliák
7.8
Az élelmiszerek gyártása
Fizikai és kémiai úton készülő élelmiszerek, erjedés, tartósítás, csomagolás

8. témakör — Kémia a mindennapokban

8.1
Áltudományok a mindennapokban
Mitől tudomány a tudomány, és hogyan ismerjük fel a megtévesztést?
8.2
Élelmiszereink és összetevőik
Mit eszünk valójában? Tápanyagok, energiatartalom, adalékanyagok
8.3
Gyógyító szereink
A gyógynövényektől az aszpirinig — hatóanyag, mellékhatás, szedési szabályok
8.4
Az idegrendszerre ható anyagok
Drogok és függőség — miért érdemes okosan dönteni?
8.5
Mérgek, mérgezések
„Minden anyag méreg — csak a mennyiség függvénye”: LD50, akut és krónikus mérgezés
8.6
A vizek keménysége és a vízlágyítás
Miért „kemény” a kemény víz? Vízkőképződés, savas vízkőoldás és a vízlágyítás módjai
8.7
Mosószerek a fürdőszobában
A szappan szerkezete, a micella és a mosóhatás; szintetikus mosószerek és összetevőik
8.8
Fertőtlenítő- és fehérítőszerek
A klór és a hipó fertőtlenítő hatása, az atomos oxigén, és a klórmentes szerek
8.9
A fémek korróziója
A rozsdásodás mint oxidáció, a fémek korrózióállósága és a védekezés két módja
8.10
Az autó kémiája
Fémek, műanyagok, üzemanyagok és folyadékok — kémia négy keréken

9. témakör — Kémia a környezetvédelemben

9.1–2
A levegőszennyezés és következményei
A légszennyező anyagok és négy nagy következményük: klímaváltozás, ózonelvékonyodás, szmog, savas eső
9.3
A vizek szennyezése
A természetes vizek szennyezőinek eredete, hatásai és a szennyvíztisztítás három lépése
9.4
A hulladékok
Hulladék és szemét, a hulladékok csoportjai és az ötlépcsős hulladékpiramis
9.5
Energiaforrások az emberiség szolgálatában
Nem megújuló és megújuló energiaforrások, erőművek és az energiatakarékosság
Minden óravázlat 1 db A4-álló lap (füzetbe ragasztható). Minden beugró A4-fekvő, félbevágva: bal = fénymásolható feladatlap, jobb = laminálható lyukkártya-megoldókulcs; 3 kevert változat (A/B/C). Nyomtatás a lapok tetején lévő gombbal. · kem-lelo.hu