Kategória: Tanári segédanyagok 7. osztályosoknak
7.16 Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztásuk
Legfontosabb gázkeverékünk a levegő, amely 21 térfogatszázalék oxigént, 78 térfogatszázalék nitrogént és 1 térfogatszázalékban egyéb gázokat tartalmaz. Az oxigén a légzéshez és az égési folyamatokhoz szükséges, a nitrogén azonban a levegő közömbös alkotórésze. A földgáz főként szénhidrogének keveréke, legfőbb összetevője a metán. Elégetésével nagy mennyiségű energiát nyerünk. 1. Sorold fel a levegő összetevőit, és ismertesd […]
7.3 Belépés a részecskék birodalmába
Az anyag részecskékből épül fel. A részecskéket erősebb vagy gyengébb kémiai kötőerők tartják össze. Az atomok a legkisebb kémiai részecskék, egymástól méretükben és tömegükben különböznek. A molekulák több atom összekapcsolódásával létrejövő semleges kémiai részecskék. A bennük összekapcsolódó atomok minősége és száma meghatározott. Állhatnak kettő vagy több atomból, illetve egyféle és többféle atomból is. Nagyszámú részecske […]
7.1 Bevezetés a kémiába
A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival és változásaival foglalkozó természettudomány. Legfontosabb ismeretszerző módszere a megfigyelés és a kísérletezés. Mára a kémiai ismereteket hasznosító vegyipar óriási fejlettséget ért el. Fontos feladata a környezetbarát eljárások kidolgozása. 1. Mivel foglalkozik a kémia? 2. Mi volt az alkimisták fő célja? Mi a munkájuk jelentősége? 3. Milyen alapvető lépésekből […]
7.21 Az atomok elektronszerkezete
Az elektronok az atommagtól különböző távolságban, különböző energiaszinteken helyezkednek el. Az elektronok elektronhéjakat alkotnak, így az elektronburok réteges felépítésű. Az első elektronhéjon legfeljebb 2, a másodikon 8, a harmadikon pedig 18 elektron tartózkodhat. Az atom legkülső elektronhéját vegyértékhéjnak, az azon mozgó elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. A kémiai reakciók során ezeknek a helyzete változik meg. 1. Mutasd […]
7.22 Feltárul az elemek rendszere
A periódusos rendszer első változatának megalkotása Mengyelejev nevéhez fűződik. A mai periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám és azonos vegyértékelektron-szerkezet alapján vannak elrendezve. A vízszintes sorokat periódusoknak, a függőleges oszlopokat csoportoknak nevezzük. A periódus sorszáma megadja az atom elektronhéjainak, a főcsoport sorszáma pedig az atom vegyértékelektronjainak számát. Az azonos vegyértékelektron-szerkezet hasonló kémiai tulajdonságokat eredményez. A […]
7.20 Az atom felépítése
Az atomokat elemi részecskék alkotják. A pozitív töltésű atommagban protonok és neutronok, a negatív töltésű elektronburokban elektronok találhatók. A rendszám az atommagban lévő protonok száma. Az atomokban a protonok száma megegyezik az elektronok számával, ezért az atom semleges kémiai részecske. Az atom kémiai minősége kifejezi, hogy melyik elem atomjáról van szó. A tömegszám a protonok […]
7.18 A 2.témakör összefoglalása
Szükséged van segítségre?
7.13 Az oldatok kémhatása
A vizes oldatok egyik jellemzője a kémhatás. A savas oldatok savanyú ízűek, tömény oldatban maró hatásúak. A lúgos oldatok a bőrt síkossá teszik, tömény oldatuk szintén maró hatású. A víz semleges kémhatású folyadék. Az indikátorok meghatározott színnel jelzik az oldatok kémhatását. Legfontosabb indikátoraink a lakmusz, a fenolftalein és az univerzális indikátor. 1. Foglald össze a […]
7.4 Az anyagok csoportosítása
Anyag – Parányi részecskék halmaza. Kémiailag tiszta anyag – Más néven egykomponensű anyag, amely csak egyféle elemet vagy vegyületet tartalmaz. Keverék – Más néven többkomponensű anyag, amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz. Vegyület – Többféle atomból felépülő kémiailag tiszta anyag, amely elemeire bontható. Elem – Egyféle atomból felépülő kémiailag tiszta anyag, amely egyszerűbb anyagokra nem […]
